mb.group
A Kardoskúti Fehér-tó A Körös-Maros Nemzeti Park e részterülete a valamikori Vásárhelyi-puszta természet közeli állapotban fennmaradt központi részét, közte a Dél-Alföld legjelentősebb szikes tavát, a már 1966-ban védetté nyilvánított kardoskúti Fehér-tavat foglalja magába, ami körül a szikes pusztákra jellemző társulások egész sora megtalálható. Tavasszal és ősszel a Kárpát-medence egyik legfontosabb madárszállója. Az átvonuló darvak, vadludak, récék, partimadarak hatalmas számban jelennek meg a tó nyugati, kiszélesedő, nyílt vízzel borított részén. Esti behúzásuk, különösen a darvaké (Grus grus), rendkívül látványos jelenség, legnagyobb őszi létszámuk az elmúlt években elérte a 20 ezer példányt is. A Fehér-tó és közvetlen környéke fokozottan védett terület, belépés csak engedéllyel történhet. A Fehér-tó madárvilágának megfigyelését a Pusztaközpontból a hódmezővásárhelyi műúton továbbhaladva két megfigyelőtorony is segíti. Az igazgatóság ezres egyedszámú őshonos magyar szürkemarha, illetve több százas cigája és racka juh állományt tart, melyek egyik törzstenyészete a kardoskúti Sóstói-telepen található.
Ezen túl kiállítások, előadások, bemutatók járulnak hozzá a környék bemutatásához, illetve a természet mellett a pusztai kultúra értékeiből is ízelítőt adnak a szervezők: néptánccsoportok, folklórzenekarok, kézművesek mutatják be tudásukat, illetve állítják ki portékáikat, míg a legkisebbeket különböző természetközeli játékos programok várják. Képek A település további attrakciói A forradalmak emlékműve Kardoskút 1999-ben emeltek emlékművet Kardoskúton a két legnagyobb forradalom emlékére. Emlékmű, szobor Fehér-tó Kardoskút A kardoskúti Fehér-tó 1966-tól természetvédelmi terület, 1997-től a Körös-Maros Nemzeti Park része. Természeti Pusztaközponti Múzeum Kardoskút A község központjától néhány kilométerre található az úgynevezett Pusztaközpont, ahol a Kardoskúti Múzeum várja a érdeklődőket. Kiállítás
Szeretne megjelenni ebben a találati listában? TÖLTSE fel online, és küldje be programját! A nevezéshez, előzetes regisztrációhoz, bejelentkezéshez, asztalfoglaláshoz, szállásfoglaláshoz, ajánlatkéréshez, jegyvásárláshoz, közvetlen információkéréshez, kapcsolatfelvételhez szükséges elérhetőségeket régebbi és új megjelenéseihez is megrendelheti. Bővebb információért keresse szerkesztőség ünket! Programot töltök fel
E régi magyar háziállatfajták legeltetésével biztosítható a Nemzeti Park területeinek kedvező természeti állapotban tartása, tenyésztésükkel egyben komoly génmegőrzési munka is folyik. A telepen természetvédelmi őr vezetésével körbetekintésre és állatsimogatásra van lehetőség.
[13] Népesség [ szerkesztés] 2001 -ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát. [14] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78, 4%-a magyarnak, 0, 2% cigánynak, 0, 2% németnek, 0, 2% szlováknak mondta magát (21, 6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16, 3%, református 6%, evangélikus 10, 7%, felekezeten kívüli 25, 1% (39, 4% nem nyilatkozott). [15] Nevezetességei [ szerkesztés] A kardoskúti Fehér-tó területe madárrezervátum: számos madárfaj ( daru, nagy lilik, kis lilik stb. ) költő- illetve átvonulóhelye. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b Kardoskút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 12. ) ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4. )
Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. )
A település keleti határszélét érinti az Orosháza- Mezőkovácsháza közti 4428-as út és a Pusztaföldvárt kiszolgáló 4452-es út, a belterülettől nyugatra pedig áthaladt a területén az ezen a szakaszon már megszüntetett, sőt részben elbontott 4422-es út is. Vonattal a MÁV 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán érhető el, amelynek két megállási pontja létesült itt. Kardoskút vasútállomás a belterület nyugati szélén helyezkedik el, közvetlenül a 4427-es út mellett; Gyulamező megállóhely a község déli határszélén működött, de már megszűnt. A település vasútállomása a vonal állomásainak viszonylatában, Orosháza felől számítva Bogárzó megállóhely után következett, amely ma már ugyancsak nem üzemel, így a jelenlegi forgalmi viszonyok között Orosháza felső megállóhely és Tótkomlós vasútállomás között található. Története [ szerkesztés] Az Orosházáról Tótkomlós felé menő út mellett kialakult település a vasútvonal 1893 -as kiépítése után lett a Hódmezővásárhelyhez tartozó puszta állat- és terményszállítási központja, majd 1949 -ben önálló községgé vált.
mb.group, 2024